Amikor kicsi voltam, kilenc bolygónk volt, és a Plútó volt az egyik. De azóta sokat változtak a dolgok, és a tudomány is fejlődött. Új bolygóképeket kaptunk a Voyagerről, és sokkal több ismeretet szereztünk az égitestekről. A műholdak és a távcsövek információi alapján a Jupiternek szilárd felszíne van? Nem... Tudjunk meg többet...

Tudomány és Galilei holdjai

Amikor a bolygókról olvasol a tankönyvekben, megtanulod, hogy a Mars vörös, a Föld kék márvány, a Szaturnusznak gyűrűi vannak, a Jupiternek pedig csíkjai. Arra is emlékezhetsz, hogy a Jupiter az 5. bolygó a Naptól (legalábbis a Jupitertől). a Ha összeadjuk az összes többi bolygó tömegét, és megduplázzuk ezt a számot, a Jupiter még mindig sokkal nagyobb. Úgy nevezik, hogy gázóriás.

A Föld légköre nitrogénből, oxigénből, szén-dioxidból és nyomgázokból áll. A Jupiter légköre héliumból és hidrogénből áll, így ott nem élhetünk. Nem tudnánk lélegezni! A bolygón olyan szélsőséges hőmérséklet és nyomás uralkodik, amely nem valószínű, hogy az általunk ismert életet fenntartaná. Sok holdja van, amelyek közül néhányon enyhébbek az életkörülmények.

Jelenleg 53 holdról tudunk, amelyek a Jupiter körül keringenek, és 26 kisebbről, amelyeknek még nincs nevük. A négy legnagyobbat Galilei-szatellitáknak nevezik, mert Galileo Galilei 1610-ben észlelte őket először. Az Io erősen vulkanikus, míg a Ganümédész nagyobb, mint a Merkúr bolygó, és a Naprendszerünk legnagyobb holdjaként tartják nyilván. A Callistón kis felszíni kráterek vannak.

Az egyik ilyen hold - az Europa - állítólag jeges kéreggel rendelkezik, amely alatt óceán húzódik, így potenciálisan élőlények is lehetnek rajta. A Jupiter sugara azonban közel 70 000 km (kb. 44 000 mérföld), vagyis 11-szer olyan széles, mint a Föld. A Jupiter légköre pedig jeges, mert olyan messze van a Napunktól. Ezeket a távolságokat csillagászati egységekkel (AU) mérjük.

Bár a Jupiter külső rétegei elérhetik a -238°F-ot, a maghoz közeledve egyre forróbb lesz. A bolygó legbelső részei túl forróak. Ahogy közeledsz a középponthoz, néhány helyen forróbb lehet, mint a Nap! Továbbá, a légkör alatti rétegek folyékonyak. Lényegében egy elektromos óceáni hullámok forró üstjében úszol. Aú!

A csillagászati egységek matematikája

A köztünk (Föld) és a Napunk közötti távolság 1AU-nak számít. A Jupiter 5,2AU-ra van a Napunktól. Ez azt jelenti, hogy míg a Nap sugarai 7 perc alatt érnek el minket, addig a mi napfényünk 43 perc alatt éri el a Jupitert. De a méret is számít. Egy nap a Földön 24 óra, mert ennyi idő alatt tud bolygónk piruettezni. A Jupiter nagyobb, és csak 10 óra alatt tud teljes fordulatot tenni.

Ennek eredményeként a Jupiter naprendszerünkben a legrövidebb napokkal rendelkezik - 5 nappali és 5 sötét órával. De a Nap körüli pályája is nagyobb. 365 ¼ nap alatt kerüli meg a Napot, és így jelölünk meg egy évet. De a Jupiter 4333 földi napot vesz igénybe, így egy Jupiter-év nagyjából egy tucat földi év. Továbbá a Föld 23,5°-kal dől, de a Jupiter szöge 3°.

A mi évszakaink a Földnek a Naphoz viszonyított szögén alapulnak. De mivel a Jupiter majdnem függőleges, az évszakok ott nem változnak annyira, mint a tél és a nyár. Kicsit olyan, mintha a trópusokon élnénk, mivel az időjárás az év nagy részében ugyanaz. Továbbá, a Szaturnusz gyűrűivel ellentétben a Jupiteren lévők halványak - csak akkor láthatjuk őket, ha a Napunk megfelelő szögben áll a háttérvilágításhoz.

És míg a Szaturnusz gyűrűi jégből és vízből állnak, a Jupiter gyűrűi többnyire porból állnak. A tudósok szerint a por a törmelékből származik, amely akkor erodálódik, amikor meteoroidok csapódnak a Jupiter kisebb holdjaiba. Ennyi por és gáz mellett a Jupiternek van szilárd felszíne? Nem. A többi bolygóval ellentétben, amelyek kőzetből és vízből állnak, a Jupiter összetétele megegyezik a csillagokéval.

Plútó, bolygók és csillagok

Hogy ezt megértsük, gondoljunk a csillag és a bolygó közötti különbségre. A csillagok gázokból állnak, amelyek elég gyorsan mozognak ahhoz, hogy hőt és fényt termeljenek. A bolygók viszont a Nap körül keringő objektumok. A Jupiter ugyan gázokból áll, de nem bocsát ki saját fényt, és a Napunk körül kering. Csak hogy tudd, a Napunk egy csillag. Hője és fénye adja az energiát, amely a földi életet táplálja.

Akkor miért nem ragyog úgy a Jupiter, mint a Nap, ha ugyanabból az anyagból készült? Nem nőtt elég nagyra ahhoz, hogy elégjen! Lehet, hogy eltörpül a többi bolygó mellett, de a Nap méretének csak tizede. Beszéljünk a Jupiter felszínéről vagy annak hiányáról. A Föld középpontjában szilárd és olvadt kőzet keveréke található, óceánjaink és szárazföldünk nagyjából 1800 mérfölddel a központi mag felett.

Tudomásunk szerint a Jupiternek nincs olyan magja, mint a miénk. Van egyfajta óceánja, de a Jupiter "vize" folyékony hidrogénből áll, míg a miénk H ₂ O (hidrogén és oxigén). A tudományos elméletek alapján a Jupiter hidrogén-óceánjának legmélyebb részei fémes tulajdonságúak lehetnek. Úgy gondoljuk, hogy a folyékony hidrogén ugyanolyan vezetőképes, mint a fém, hőre és elektromos áramra reagál.

Mivel a Jupiter olyan nagy és gyorsan mozog, a folyadékon keresztül áramló elektromosság lehet az, ami a bolygó gravitációját okozza. A hidrogénfolyadék alatt lehetséges, hogy a Jupiternek van egy kvarcszerű, szilikátból és vasból álló magja. Mivel a hőmérséklet odalent elérheti a 90 000°F-ot, ez lehet puha szilárd anyag vagy sűrű bolygóleves. De ha létezik, akkor jóval a hidrogénóceán alatt van.

Még ha van is szilárd felszín valahol a bolygón, azt végtelen kilométernyi folyékony fémhidrogén (az elektromos árammal rendelkező rész) és a folyékony hidrogén-óceán borítja. Tehát a Földdel ellentétben, ahol van szárazföld, víz és levegő, a Jupiter különböző állapotú - gáz, folyadék és "fém" - hidrogénatomokból áll. Ha át tudnál nézni a felhőkön, csak lebegő folyadékot látnál.

Jupitercseppek a hajadban!

Szép elképzelésnek tűnhet, hogy az űrhajódat a végtelen óceán fölött repítsd. De hamar kifogynál az üzemanyagból, mert nincs hová leszállnod. És ez csak akkor lenne így, ha a Jupiter légköre és nyomása nem párologtatna el előbb. Továbbá, míg a Jupiter gyűrűi porból állnak, addig színes felhői három réteg jégkristályból állnak: ammónia, ammónium-hidroszulfid és H ₂ 0 jég.

Most beszéljünk a Jupiter csíkjairól. Amit mi határozott vonalaknak látunk, azok valószínűleg gázok, főként foszfor és kén hullámai. A felhők is csíkos sávokat alkotnak. Azért látjuk a rétegeket, mert a gázok és a felhők sorokat alkotnak a bolygó körül, ahogy az forog. Mivel a Jupiter óceáni bolygó, heves viharokat él át. A híres Nagy Vörös Foltja erre példa.

Mi egy nagy vörös pontként látjuk, amikor távcsővel nézzük, de ez egy szupervihar, amely évszázadok óta tombol! És a Jupiter mérete miatt az egész Föld elfér ebben a vihartölcsérben. De ez nem egy tölcséres vihar, mint olyan - inkább egy hatalmas ovális felhő. A Kis Vörös Folt nevű félméretű vihar három kisebb felhőcsoportból áll, amelyek egybeolvadtak.

A Jupiterről a legtöbb információnk a NASA által megfigyelt Juno szondától származik. 2011. augusztus 5-én indult el a Földről, és 2016. július 5-én érte el a Jupitert. 2021-ben kellett volna befejeznie a méréseket, de a küldetést 2025-ig meghosszabbították. Ha végzett, a Juno elhagyja a Jupiter pályáját, és valószínűleg megsemmisül valahol a bolygó légkörében.

Minden Junóról

Indulása óta a Juno azért maradt pályán, mert a Jupiter gravitációs mezején kívül volt. A terv azonban mindig is az volt, hogy a Juno a végső ereszkedés részeként közelebb kerüljön. És pontosan a terv szerint a Juno pályája azóta 53 napról 43 napra zsugorodott. Ez azt jelenti, hogy kezdetben a Junónak 53 napra volt szüksége ahhoz, hogy megkerülje a bolygót. Most már csak 43 nap alatt tudja megkerülni az egész Jupitert.

Mint már említettük, a Jupiter felhőtakarója piros és törtfehér színű csíkok vagy sávok formájában jelenik meg. Ezeket a sorokat erős szelek választják el egymástól, amelyek sebessége elérheti a 2000 mérföldet. Ezeket a Jupiter zónáinak és öveinek nevezzük. Továbbá, mivel a Jupiter "egyenesen áll" és a legkisebb mértékben dől, pólusai nem mozognak túl sokat. Ez következetes ciklusokat okoz.

A ciklusok - vagy poláris ciklonok - határozott mintázatot alkotnak, amelyeket a Juno észlelt. A Jupiter északi pólusán nyolc ciklonból álló nyolcszög alakú csomó található, míg a déli póluson lévő öt ciklon ötszögszerű mintázatot alkot. A Jupiter mágneses mezeje akár 2 millió mérfölddel is túlnyúlik a bolygón, és egy kúpos, ebihal alakú csóvával épp csak érinti a Szaturnusz pályáját.

A Jupiter a négy Jupiter-bolygó egyike. Azért soroljuk őket egy csoportba, mert a Földhöz képest nagy tömegűek. A másik három Jupiter-bolygó a Neptunusz, a Szaturnusz és az Uránusz. És miért olyan csillagszerű? A tudósok feltételezik, hogy a Napunk maradékának nagy részéből alakult ki. Ha tízszer több tömeget halmozott volna fel, akár egy második Nap is kialakulhatott volna belőle!

Hidrogén mindenütt!

Ebben a cikkben már sok mindent megtudtunk a Jupiterről, de még mindig elgondolkodhatsz azon, hogy van-e a Jupiternek szilárd felszíne? Az eddigi ismereteink szerint nincs. Ez egy csillagszerű hidrogén- és hélium-örvény, ahol nincs föld, amin járhatnánk. De amíg nem tudunk átmenni az elektromos fémes hidrogénfolyadékon, addig nem tudjuk biztosan. Egyelőre az a konszenzus, hogy a Jupiternek nincs felszíne.